Új utalvány jelenik meg Sopronban és környékén Kékfrank néven, ami a régió gazdaságának erősítését, dinamizálását hivatott elősegíteni – mondta az utalvány megálmodója. A már forgalomban lévő természetbeni juttatások utalványaihoz hasonló fizetőeszköz azonban nemcsak papíralapon, hanem a helyi vállalkozások egymás közötti elszámolásánál mint számlautalvány is elérhető lesz, lejárati idő hiányában pedig korlátlan ideig felhasználható.
A szeptember 29-én megalakuló HA-MI Európai Szövetkezethez magánszemélyek és vállalkozások egyaránt csatlakozhatnak, egyenrangú tagként használhatják majd egymás között a Kékfrank utalványt. Napjaink pénzügyi bajait kívánják az utalvánnyal orvosolni Sopronban. Az elégségesnél 4-5 százalékkal kevesebb pénz van a gazdaságban, ami pedig elérhető, az indokolatlanul megdrágult, a Kékfrankkal ezt az űrt kívánják betölteni – tette hozzá az ötletgazda.
Az utalvány megjelenésének előkészületei már zajlanak, az őszi bevezető szakaszban a helyi gazdasági élet szereplőivel ismertetik meg, várhatóan a jövő év elején megjelenhet a mindennapokban is. A grafikai megjelenést a soproni Grafik Dekor készíti, az utalvány pedig – utalva a térségben évszázadokon át összefonódó magyar, német és horvát kultúrára – háromnyelvű lesz. A különböző címleteken Sopron és környékének nagyjai, Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Lackner Kristóf, Pejacsevich László, Kitaibel Pál és Eszterházy Pál szerepel majd.
A program kidolgozását segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, illetve stratégiai partnerként a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.
A Kékfrank utalvány címletei:
500 Kfr – Esterházy Pál – Fraknó
Esterházy Pál (1635 – 1713) uralkodása alatt élte udvartartása első fénykorát, kiemelkedő kulturális életét. Pál fiatalon lett Sopron megye főispánja, aki magas rangú katonaként harcolt a török ellen, 1681-ben pedig a soproni országgyűlésen Magyarország nádorává választották. 1688-89-ben átfogó tervet készített az ország közigazgatási, pénzügyi és gazdasági újjászervezésére, ezt azonban a bécsi udvar nem fogadta el, így visszavonult a közélettől.
1.000 Kfr – Kitaibel Pál – Márcfalva
Kitaibel Pál (1757 – 1817) Már orvostanhallgatóként a kémia és botanika tanszéken a professzor asszisztense, az egyetemi botanikus kert irányítója, a kémiai laboratórium kutatója volt. Ő lett a tellúr felfedezőinek egyike. Professzorként járta az ország vidékeit, összegyűjtötte és leírta növényeit, kőzeteit, megvizsgálta ásványvizeit, melyhez új analitikai módszereket dolgozott ki. Ő állította elő először a klórmeszet és a sárgavérlúgsót alkotó savat is.
2.000 Kfr – Pejacsevich László – Pejacsevich – palota Sopron
Pejacsevich László (1824 – 1901): politikus, horvát bán. Mint a kiegyezés előkészítésével megbízott országgyűlési bizottság tagjának jelentős része volt az 1868-iki horvát-magyar kiegyezés létrehozásában. Pejacsevich László Sopron kulturális életének fő mecénása, a színház és a művészetek pártfogója volt. Horvátországi birtokán idősebb Storno Ferenccel építtette át és rendeztette be a nasicei Pejacsevich-kastélyt.
5.000 Kfr – Lackner Kristóf – Sopron – metszete
Lackner Kristóf (1571 – 1631 ötvös majd humanista jogtudós, 1613-tól Sopron polgármestere lett. A magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselőjeként munkáiban kifejtette a helyes kormányzásról és a helyes nevelésről szóló nézeteit. A soproni humanista tudósok társaságát ő alapította. Vagyonát szülővárosára hagyta, török fogságba esett rabok kiszabadítása, szegény árva lányok kiházasítására és soproni ifjak ösztöndíjára.
10.000 Kfr – Joseph Haydn – Fertőd
Franz Joseph Haydn (1732 – 1809) bécsi klasszikus zeneszerző. Szülőfalujában német, magyar és horvát népdalokon nevelődött. Zenei tanulmányai után közel harminc esztendeig az Esterházy család főzeneigazgatója volt. Az Esterházy – birtokon vált a szimfónia atyjává. Itt születtek az eszterházi (ma Fertőd) színháznak írt operái, vonósnégyesei, szimfóniái és gazdag életművének alkotásai.
20.000 Kfr – Liszt Ferenc – Doborján
Liszt Ferenc (1811 – 1886) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Soproni bemutatkozása után már csodagyerekként utazta be Európát és koncertezett. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. Részt vett a Magyar Zeneakadémia megszervezésében. Őrá igazán elmondható, hogy bár anyanyelve német volt, szívében mindig magyar maradt.
RSS
